Chapter 7.

Sziasztok.Hú túl az 1000 o.megjelenítésen köszönöm így mosolynapra :) Mindenkinek boldog mosolynapot,illetve ma 2 éves a ByTheWay ezért próbálok valami visszemlékezés szerűt írni:)
Jó olvasást:)


Reggel Bencus ébresztőjére keltem.Még nagyon korán volt,de ő már nem volt sehol.Körülnéztem végül a konyhában találtam meg.
-Jó reggelt kicsim.Ma korán indulunk én mindjárt itt se vagyok,de csináltam neked reggelit és itt van az asztalon a kulcs majd légyszi zárj be,ha elmész.
-Ő oké köszi,szia.-mondtam és már ki is viharzott a házból.Hát nekem épp semmi kedvem nem volt még kelni úgyhogy kicsit visszaaludtam.Hiányzik innen mellőlem,de legalább az illata velem van.Mikor újra felkeltem már dél volt.Nembaj megettem a ebéd-reggelimet.Felöltöztem és már éppen indulni készültem,amikor eszembe jutott,hogy mikor este fáradtan hazaér valami meglepivel kéne várnom.Hát csak semmi értelmes ötlet nem jutott eszembe.A leghasználhatóbb ötletem egy "welcome home" felirat volt,ami elég béna,de ez lesz ha más nem jut eszembe :(
Haza vánszorogtam azzal nem túl sok életkedvemmel.Ma nincs semmi programom ezért tartottam volna egy csajos napot Vikivel,de azt mondta,hogy most nem ér rá.Hát ok,de vajon annak a mekis fiúnak van valami köze hozzá??Majd elmondja,ha akarja.De én addig mit csináljak amíg a ByTheWay koncertezik?Felvettem egy otthoni,kényelmes ruhát,felbattyogtam a szobámba egy tál popcorn kíséretében és elkezdtem egy sorozatot nézni.Ezzel elleszek egy darabig.
*Bence szsz*
Ma korán indultunk koncertezni a srácokkal, ugyanis ma határon túl lépünk fel.Azonban ma 18.-a van,ami annyit jelent hogy: MOSOLYNAP és ma 2 éves a ByTheWay. Nem az eredeti felállás szerint,mert egy taggal megfogyatkoztunk,és én nem tudtam ott lenni az első koncerten.Azonban rengeteg mindenen mentünk át együtt.Már a válogató előtt is sokat készültünk.Aztán eljött a nap,amikor először meghallgattak minket a mentorok és tovább jutottunk.Szerintem mindannyian izgultunk én legalább is nagyon,a többiek meg kevésbé mutatták ki.Aztán egyre közelebb jutottuk az élő show-hoz.Mikor egy hajszálnyira voltunk már csak tőle én nagyon paráztam,azonban bíztam a csapatban.A Titanium elég jól sikerült,de a tökéletestől messze voltunk.Azonban Robi bízott bennünk és bejutottunk.Aztán a megrázkódtatás,a 4.show után kiestünk.Már beleakartunk törődni,amikor Márk elmondta,hogy nem folytatja és visszakerültünk.Itt,ezen a ponton sokkal erősebbek lettünk,felálltunk és megmutattunk,hogy igenis itt a helyünk.És bár papíron nem mi nyertünk,rengeteg mindent köszönhettünk a műsornak.A többezer Wayert akik mindenben támogatnak,a sok vidámságot,nevetést,az élményeket.Lehet,hogy a műsort nem de rengeteg ember szívét megnyertük és nekünk csak ez kell.Ezt szerintem a fiúk is így gondolják.És hál' Istennek a műsor után is rengeteg fellépésünk van,ráadásul gőzerővel dolgozunk egy új albumon. Igen tartalmas két év áll mögöttünk.
-Fiúk,nem akarok csöpögős lenni,de ma lett a ByTheWay 2 éves.És köszönöm,hogy itt vagytok mellettem.
-Jajj te.-mondta Ya Ou -CSOPORTOS ÖLELÉS!!.-kiáltotta ,amitől igencsak a szívbajt hozta rám.
És akkor megöleltük egymást...Azaz Ya Ou összenyomott minket.
-Én is szeretlek Ya Ou,de azért a levegőt is!-mondta Sziki,amin jót nevettem
Az út további részét végigaludtam,amit a trollok nem hagyhattak ki és a facebookon landolt a kép.Vége lett a koncertnek,kiosztottuk az autogramm kártyákat és indultunk is haza.A közönség fantasztikus volt, mindenki sárgában volt mosolynap alkalmából,és még egy régebbi koncert miatt ott voltak a piros szalagok a kezeken.A haza út hosszú és unalmas volt.Én szívem szerint elaludtam volna,de Ya Ou végig gitározta az utat...Komolyan ő sose fárad el?
*Lola szsz*
Az otthon mozizásom után ránéztem a naptárra és eszembe jutott,hogy ma mosolynap.Aztán beugrott hogy BTW évforduló is.Oké hagyjuk a welome home-ot úgyis béna ötlet volt.Gyorsan lefürödtem,hogy később már ne kelljen,szóltam anyunak,hogy elmegyek..nameg,hogy lehet,hogy nem is jövök csak holnap.Már beletörődött,hogy keveset vagyok itthon.Gyorsan beugrottam a boltba venni fehér anyagot meg festéket,felmentem a lakására és felfestettem az anyagra hogy: Happy birthday ByTheWay & Happy smile day :).Kifeszítettem a nappaliba és vártam Bennyt. Kb.5 percig bírtam,aztán úgy döntöttem,inkább bekapcsolom a tv-t.Nemigazán emlékszem,hogy mi mehetett,mert az első 5 percbe belealudtam:( Aztán ajtócsapódásra ébredtem.Hát elbújni már nem sok időm volt,úgyhogy csak vártam,hogy ideérjen.Belépett az ajtón,én meg szépen ráugrottam.Kissé hátralépett a nemvárt lendülettől, dereka köré kulcsoltam a lábam majd megcsókoltam.
-Hiányoztál,Benny.-mondtam
-Te is nekem-mondta-azonban mindjárt felérnek a fiúk is.Nem lesznek sokáig.
-Ú az tök jó úgyis nekik is szól a feliratom.-mondtam,és már hallottam is a trappolásukat.
Beléptek és meglátták a feliratot.
-Hú Lola ezt te csináltad?-Kérdezte Sziki
-Aha-mondtam-Nektek bármit.-mondtam,majd megöleltek mondván,h
-Boldog mosolynapot!-mondták.Aztán már mentek is.Hát mondta Bence,hogy nem maradnak sokáig, de elég hamar leléptek.Még megnéztünk egy filmet,aztán el is aludtunk.